Klímával fűteni? Megéri a fűtés klímával?
Sok ember azt sem tudja ,hogy a lakás klimaberendezéssel fűteni is lehet. a levegőt . A fűtési funkciót az újabb inverteres készülékek mindegyike tartalmazza, ami a hűtés ellentetjeként jelenik meg az üzemmódokban. Hűtésben a beltéri egység a hideg és a kültéri egység a meleg hőcserélő , fűtésben a beltéri hőt ad le és a kültéri a hideg. Bővebben a klímák működéséről itt olvashat.
Régebben csak olyan klímák léteztek amelyek csak hűteni tudtak, mert arra volt igény. A hűtő és a hűtő-fűtő klíma felépítésében csak egy-két apró alkatrész és a vezérlés különbözik, ami árban sem okoz nagy különbséget. Klímáknál hűtés üzemmódban a beltérben lévő egység a hideg, kültéri pedig a meleg. Fűtésben a beltéri a meleg, a kültéri a hideg, ezt a változást a gépbe beépített szelep segítségével és a vezérlés megváltoztatásával érik el.
A klímával való fűtés szavakra sok embernek a ventilátoros hősugárzók jutnak el eszükbe. Jópáran azt hiszik, hogy a kettő ugyanaz. De nem! A hősugárzóban van egy elektromos fűtőszál ami átizzik és egy ventilátor a levegőt átáramoltatja rajta ami felmelegszik. Ennek a fűtésnek az „energiaszámlája” a következő: egy kilowattnyi elektromos energiából, ha a hatásfokot 100 %-nak is tekintjük, egy kilowattnyi hőenergiát lehet elérni, amit még ront a ventilátor áramfelvétele is ami a levegő áramlást biztosítja fűtőszál mellett .
A fűtő klímákban nincsen elektromos fűtőszál. A fűtő klímák működéséhez is szükség van elektromosságra, de ott az áram csak a hűtő (ez esetben) fűtőközeg mozgatásához és a ventilátorok forgatásához , a levegő mozgatásához kell. Ezekhez szükséges energia csak töredéke a fűtőszálas megoldáshoz képest. Ez a töredék valóságban harmad vagy akár hatod annyi energiát jelent.
A fűtő klíma működés közben hőszivattyúként működik, vagyis a kültérből a beltérbe továbbítja, „szivattyúzza” a meleget, és ezáltal a levegő felmelegszik . Ezt a készülékekben lévő mozgásban lévő speciális anyag a hűtőközeg (fűtőközeg) segítségével érik el. Ez egy olyan vegyület ami változtatja a halmazállapotát, alacsony hőmérsékleten és nyomáson elpárolog, hőt vesz fel, magas hőmérsékleten, magas nyomáson lekondenzálódik, hőt ad le a rejtett, látens hőt felhasználva. Így lehet a klímával hűteni és a klímával fűteni. A fűtés klímával azt jelenti, hogy a beltéri egység a meleg és a kültéri a hideg, fordítva mint hűtéskor.. A fűtő klíma működése közben a kifújt levegő hőfoka akár 50 Celsius fokos is lehet,
Különbséget kell tenni a régebbi rendszerű „on-off” klímák és a korszerű inverteres klímák között.
A régebbi fűtő klímák is hőszivattyúként működtek de ott vagy teljes terheléssel működtek, vagy álltak. Az újabb inverteres klímák mindegyike fűtő klíma is és a felépítésnél kialakításánál fogva lehet üzemeltetni csökkentett teljesítménnyel is, amikor a benne lévő hőcserélők sokkal jobban hasznosulnak, ezáltal a klímával valő fűtés ez esetben sokkal gazdaságosabb .A készülékekre többségére kedvezményes tarifa igényelhető.
A fűtési hatékonyságot a készülékek úgynevezett COP vagy újabban a SCOP (szezonális fűtési hatékonyság ) érték határozza meg. A könnyebb érthetőség miatt a hatékonysági osztályokat betűkkel és csillagokkal jelölik, az A és a sok csillag a legjobb érték. Az általunk forgalmazott Fisher és Fujitsu készülékek e tekintetben is az élvonalba tartoznak.. Az elektromos kedvezményes tarifa igényelhetősége az általunk forgalmazott készülékek tájékoztató oldalán megtalálható. Az áramszolgáltatók a H és a Geo kedvezményes tarifákat biztosítják a készülékekhez , ha azok megfelelnek a kívánalmaknak.
Megéri a fűtés klímával?
Fűtés klímával reális alternatíva ezáltal egyéb energiahordozókkal szemben hőszivattyús üzemükből adódóan. A régebbi on-off fűtő klímák üzemét is garantálták -5 Celsius fok külső hőmérsékletig, de az inverteres fűtő klímák szinte mindegyike működik -15 Celsius fok külső hőmérsékletig, egy némely legújabb, legjobb gép -25 Celsius fokig.
A gazdaságosabb fűtő klímák hőcserélője általában nagyobb a jobb hőátadás érdekében ezáltal a készülékek mérete is nagyobb. A külső hőmérséklet csökkenésével részben csökken a gazdaságosságuk és teljesítményük de még ekkor is takarékos fűtési megoldást biztosítanak.
És hogy valamilyen konkrét példa is legyen mennyire jó és eredményes a fűtés klímával, az alábbi hőkamerával készült képen látható. A készülék 11,4 Celsius fokos levegőt szív be és 47,2 Celsius fokos levegőt fúj ki.
Időszerű kérdés: érdemes klímával fűteni?
Az, hogy gazdaságos-e a klímával való fűtés , akkor derül ki ha összehasonlítjuk a gázzal és villannyal szembeni gazdaságosságát.
Kezdjük a villannyal : a villany fűtés az egységnyi elektromos energiát ugyanakkora nagyságú hőenergiává alakítja át. Arány :1 aránylik az egyhez . Így 1 kW elektromos energia 1 kW hőt termel , ami így 40 forintba kerül
Gáz : Gázár (rezsicsökkentett áron ) : kb. 110 Ft/m3
Gáz átlagos fűtőérték : 34 MJ/m3
Gázár MJ-ban számolva: 3.23 Ft/MJ
Gázár Kwh-ban 11,61 Ft/kWh ( mértékegység átváltással )
Gázkészülék átlagos hatásfok 85 %
11,61: 0.85 = 13.65 Ft Ennyibe kerül egységnyi energiánk gázfűtéssel
Klíma : A leghidegebb januári hónapban az átlaghőmérsékletet -2 fokkal számolva :
A leg modernebb Fujitsu inverteres klímák fűtési hatékonysági fokozata (ún. COP tényező ) ennél a hőmérsékletnél 3,3 vagyis 1 kW elektromos energiából 3,3 kw hőenergia nyerhető . Így az egységnyi energiánk 12 forintba kerül.
Megjegyzés : a klímák fűtési hatékonységa függ a külső hőmérséklettől. Ha kint hidegebb van akkor ez az érték romlik , ha melegebb van akkor pedig a hatékonyság növekszik pár százalékkal , de ez a -2 fokos érték jó kiindulási alap.
Ezek figyelembevételével senkit nem akarok rábeszélni arra , hogyazonnal cserélje le a gázfűtési rendszerét klímára, de ha nyáron hűtésre használja akkor télen reális alternatíva a klíma fűtési üzemmódja. Ott pedig ahol nincs gáz vagy egy vagyonba kerülne bevezetni , akkor ez a legjobb megoldás. Például konténerházak, autókereskedések, üzletek, nyaralók stb. Az elektromos kedvezményes tarifa igénybe vételével az energiamérleg még gazdaságosabbá tehető.